Jogtudomány

Mikor érvényes és mikor nem egy templomban kötött házasság? Hogyan kell elkezdeni az érvénytelenítést?

A kötet államalapító királyunknak fiához, Imre herceghez írott híres Intelmein kívül közli fennmaradt 56 törvényfejezetét is.

A jelen kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének első kiadványaként, az Egyház és jog - Kiadványok a kánonjog és az egyházakkal kapcsolatos jog köréből című sorozatban lát napvilágot. A kánonjog történetéről a m

Domingo J. Andrés Szerzetesjog című könyve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete megújuló sorozatának 2. köteteként jelent meg. A korábbi, Egyház és jog című sorozatot felváltotta a Bibliotheca Instituti Postgradualis

A középkori Magyarország egyházjogáról, a hazánkban is érvényes egyetemes kánonjogi előírásokról, azok ismeretéről, követéséről, alkalmazásáról, de a hazai részleges egyházi jogalkotásról, a zsinatok és püspökök törvényhozói munkásságáról, a szerz

Az állami egyházjog (Staatskirchenrecht) a világi jognak olyan területe, mely az elmúlt majd fél évszázadban hazánkban nem szerepelt tantárgyként és önálló publikációk sem igen láttak napvilágot róla. Átalakuló jogrendünk már lassanként elég bőség

Mint minden ilyen témájú összefoglaló, ez a kötet is válogatni kényszerül az egyházi intézmények sokaságából. A választás szempontja elsősorban az Egyház hierarchikus szervezete és a szentségi fegyelem történeti fejlődésének bemutatása volt. A gaz

A Katolikus Egyház szuverén, szakrális jogrendjének egyik sajátos területe a házasságjog, hiszen nem földi hatalmak adják a legitimitását, hanem maga a Teremtő, pontosabban a Megváltó Fiúisten. Minden látszat ellenére, épp a jog szakrális volta az

Az Egyház, mint új választott nép, kezdettől szuverén vallási közösségként működött. Így nélkülözhetetlenül szüksége volt önálló jogalkotásra, mely az apostoli tradíció alkalmazását általános szabályok útján valósította meg. Önálló bíráskodást is

Megteheti-e az orvostudomány mindazt, amit meg tud tenni? Alapkérdés ez a mai társadalomban, amikor hatalmasak a lehetőségek az ember gyógyítása érdekében, ugyanakkor - részben épp ezekkel a lehetőségekkel összefüggésben - bizonytalanná vált az em

Magyarországon a ’90-es években a társadalmi-gazdasági viszonyok gyökeres megváltozása, a külgazdasági és külpolitikai irányváltás, a piacgazdálkodásra való áttérés a jogrendszer – ezen belül a szellemi alkotások jogának – gyökeres átalakulását er

Erdő Péter: Az élő Egyház joga

A II. Vatikáni Zsinat különös hangsúlyt adott azoknak az egyházi értékeknek, amelyeket azután - mintegy "utolsó zsinati okmányként" - az 1983-ban megjelent új Egyházi Törvénykönyvnek kellett gyakorlati szabályok formájába öntve Isten népe életében